A Blackjack (vagy Black Jack) a twenty-one nevű kártyajátékból származik; számos neve van, pl. magyarul a Huszonegy vagy a Gespenst, stb. A kaszinókban ez a kártyajáték főleg azért számít az egyik legkedveltebbnek, mert a játékosok nem csupán a szerencséjükre hagyatkozhatnak, hanem a nyerési esélyeiket a játék taktikájának megválasztásával lényegesen növelhetik is. A számítógépes szimulációk azt is kimutatták, hogy bizonyos blackjack játékstratégia esetén a játékos nyerési esélye nagyobb, mint a casino nyerési esélye. Hogy a játékos ezt el is érje, tudnia kell, mi a kiosztott lapok adott kombinációja esetén alkalmazandó optimális lépés. Ha ezt tudja, nagy eséllyel nyerhet a bankkal szemben.
Tudjuk, hogy ez a kártyajáték a francia chemin de fer és French Ferme játékokból fejlődött ki. 1700 körül a Blackjack a francia kaszinók kedvelt játéka volt, a 18. század elején az Amerikai Egyesült Államokban is elterjedt. A 20. század közepén a blackjack úttörői számológépeket használtak a kaszinók esélyeinek csökkentésére, ami akkoriban még legális volt. A kaszinók saját esélyeik növelése érdekében számos változtatást vezettek be: új technológiákat vezettek be, például lapkeverő berendezéseket és többszörös kártyapaklikat, amivel azok esélyeit akarták csökkenteni, akik a kártyákat számolták és figyelték a paklikat. Ezek a változások és az a tény, hogy a könyvekben leírt útmutatókat nehéz tökéletesen megtanulni, ismét a kaszinók elfogadható fölényét hozták. 1962-ben Eward O. teljesen megújította a korábban használt blackjack alapstratégiát, valamint kidolgozta az első kártyaszámolási technikát, amely ráadásul nem igényelte a számológép használatát. Írt egy könyvet, amelyben összegyűjtött minden ismert információt a játékról. Leírta például azt is, hogyan győzhető le a kaszinó. A kaszinók gyűlölték a könyvet, mert így csökkentek a nyereségeik, ezért módosítani akarták a blackjack szabályait, hogy a nyerés nehezebb legyen. Ez a változás azonban nem volt hosszú életű, mert az emberek tiltakoztak az új, a nyerést megnehezítő szabályok ellen. Nyereségük csökkenése következtében tehát a kaszinók kénytelenek voltak visszatérni a blackjack régi szabályaihoz.
Minden számozott kártyán szerepel a kártya értéke (2-től 10-ig).
A többi kártya (J – bubi, Q – dáma, K – király) értéke 10.
Az A – ász speciális kártya a játékban; értéke lehet 1 vagy 11 (aszerint, mi felel meg a játékosnak).
A blackjack szabályai szerint a játék elején minden játékos két lapot kap. Az osztó további lapokat kínál, és a játékos döntésétől függ, hogy húz-e még lapot vagy sem. Aki a játék végén a legtöbb pontot érő kártyákkal rendelkezik (de legfeljebb 21-gyel), nyert. Az a játékos, aki kezében több, mint 21 pontot érő lapot tart „befuccsol”, így elveszíti a tétét. A kártyák színei lényegtelenek. Ha az ász 11 pontot ér, az összeget „keménynek” nevezzük. Ha az ász 1 pontot ér, az összeget „puhának” nevezzük.
Több játékos egyidejű, az osztó elleni játéka esetén minden játékos külön játszik az osztó ellen. Ha a játékos „befuccsolt”, minden esetben veszít, még akkor is, ha az osztó is „befuccsolt” (ekkor a blackjack az osztót részesíti előnyben). Ha a játékos és az osztó azonos pontszámmal rendelkezik, a játék döntetlen, senki nem nyer. Lehetséges az is, hogy egy játékon belül az osztó egyes játékosokkal szemben nyer, másokkal veszít és megint másokkal döntetlent ér el.